Az e-kereskedelemnek (e-commerce) két meghatározása van:
1. Az üzleti tranzakcióknak minden olyan formája, melyek során a felek inkább elektronikus, mint fizikai úton, vagy közvetlenül érintkeznek.
2. Az e-business az IBM szerint az üzleti folyamatok internetes technológiákon alapuló támogatását jelenti. Az e-business magában foglalja az e-kereskedelmet, a tudásbázisokat és az üzleti intelligenciát.
Az elektronikus kereskedelem lebonyolítása történhet interneten keresztül és mobiltelefonnal kombinálva is.
Az internetes kereskedelemnek két formája van:
- B2B, vagyis Business to business: Vállalatok közötti kereskedelem
- B2C, vagyis Business to consumer: Kereskedők és vásárlók közötti kereskedelem
Az e-kereskedelmi rendszer 3 fő részből áll:
- elektronikus áruház
- elektronikus bank
- elektronikus pénztárca és egyéb fizetési formák
Megrendeléstől a szállításig:
A vevő egy internetes áruházba virtuális kosárba rakja a kiválasztott termékeket és megrendeli azokat. A virtuális áruház szervere bizonyos, meghatározott időközönként értesíti a kereskedőt, hogy a megrendelt termék eljusson a vevőhöz.
Legelterjedtebb fizetési forma az utánvétel, ezt a bankkártyás fizetés követi. Ritkább esetben történhet az áru kifizetése egy üzletben, készpénzes formában is. Amennyiben bankkártyával fizetünk, ezt egy úgynevezett SSL szabvány segítségével tesszük. A Secure Socket Layer a vásárló internetes böngészője és egy másik szerver közötti csatornát titkosítja. Ez a titkosítás 128 bites, így a bankkártya adatok mások számára nem hozzáférhetőek.
A SET (Secure Elektronic Transaction) a világ legbiztonságosabb titkosítása jelenleg. A VISA, a Mastercard, az IBM, a Microsoft és a Netscape vett részt a kifejlesztésében.
Ez titkosítja az adatforgalmat, digitális aláírással azonosítja a feleket, garantálja a fizetési és rendelési adatok integritását és biztosítja a szelektív hozzáférést.
Az e-kereskedelemben a vásárló-orientált működési tényezők, illetve technikai és szervezeti tényezők:
- kedvezőbb áron való árusítás a hagyományos boltok áraihoz képest
- felhasználóbarát felület
- motiváló tényezők a vásárlóknak, mint pl.: kuponok, ajándékok, leárazások
- közösségi élmény érzete
- a vásárló önálló eligazodása a webáruházban
- egyszerű, biztonságos rendelés
- megbízható működés
- legfejlettebb technológia használata
- kellemes megjelenés, színvilág, grafika
- raktáron levő készlet
Az e-kereskedelem jogi vonatkozásai:
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény vonatkozik rá (utolsó módosítás: 2002. XII. 10.)
Az internetes kereskedelem a magyar jogi szabályozás szerint – általános jellemzőit tekintve – a kereskedelmi tevékenységekkel azonos megítélés alá esik. E kereskedelmi formával foglalkozhat (a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény alapján) a Magyarországon létrehozott, illetve (a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXIV. törvény értelmében) a képviseletet, fióktelepet alapító külföldi székhelyű vállalkozás.
Az elektronikus kereskedő tevékenysége hazai jogunk szerint tulajdonképpen csomagküldő tevékenységnek felel meg. Ezért az Internetes kereskedelemmel foglalkozó társaságra irányadóak az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet előírásai.
Az elektronikus úton kötött szerződések távollevők között létrejött adásvételi szerződések, minta utáni vételként határozhatók meg.
Az Interneten elhelyezett képek alapján a fogyasztó úgy válogathat a termékek között, mintha a kínálatról egy katalógus oldalai alapján tájékozódna.
Figyelmet érdemelnek az egymással közvetlenül nem érintkező személyek között létrejövő szerződések speciális fogyasztóvédelmi szabályai, mert az Internet, mint új információs technológia alkalmazása előnyei mellett komoly veszélyeket is rejt magában. A fogyasztó szempontjából rendkívül nagy kockázatot jelent, ha a szerződés feltételeit nem ismeri, kínált termékek és szolgáltatások alapos megvizsgálására nincs módja. Az Online kereskedelem hazai szabályozásában kiemelkedő jelentőségű az Európai Unió vonatkozó irányelvének szabályaira épülő, a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (11.5.) Korm. rendelet, amely 1999. március 1-jén lépett hatályba.