Csőd

Csődről akkor beszélünk egy vállalkozás esetében, ha az fizetésképtelenné válik a hitelezőivel szemben és azok független segítő igénybevételével megpróbálják helyreállítani a vállalkozás fizetőképességét és átütemezik annak tartozásait. Csődeljárást nem csak az adott vállalkozás érintettjei kérhetnek, hanem maga a vállalkozás is. A csődvédelem célja, hogy az átmenetileg fizetésképtelenné vált vállalkozást ne lehessen azonnal felszámolni. Ennek alapjául az a megfontolás szolgál, hogy egy vállalkozás újra nyereségessé tehető megfelelő intézkedések végrehajtásával, sok gondot megspórolva az érintettjeinek (főleg a szállítóknak, munkavállalóknak). A csődeljárás során az állam kirendel a vállalkozáshoz egy csődbiztost, aki felügyeli a csődeljárást. Amennyiben nem sikerül a csődeljárás során vállalkozás anyagi gondjait megoldani, akkor a hitelezők kezdeményezhetik a felszámolási eljárást. Fontos, hogy a csődtörvény csak a gazdálkodó szervezetekre terjed ki, a természetes személyekre nem.
A csődeljárás menete a következőképp alakul: először megállapítják az adós tartozásainak mértékét a hitelezőkkel szemben. Ezt követően sorrendet állítanak fel a hitelezők kifizetésére.

Jelenleg hatályos törvény a csődről: 1991. évi XLIX. törvény