Békesi László 1942. május 31-én született Győrben. Közgazdász, politikus, pénzügyminiszter.
Fiatal korában atletizált, ifjúsági válogatott távolugró volt.
Családja:
Édesapja Békesi László (1909-1958) jogász, illetve pénzügyi szakértő volt Győrben. Később a kispesti pénzügyi igazgatóság szakértője, majd a Budai Járási Illetékhivatal munkatársa. Édesanyja Lenkey Sarolta. Ő háztartásbeli volt.
Első felesége [Graczka Anikó]? gazdasági előadó volt. Lánya, Anikó az első házasságából született 1971-ben.
Második felesége 1992-óta [Csehák Judit]?, szocialista országgyűlési képviselő.
Tanulmányai és pályája kezdete:
Az általános iskolát Albertirsán, a középiskolát Pedig a Kossuth Lajos Gimnáziumban végezte Cegléden. Országos Tanulmányi Versenyen (OKTV) magyar irodalomból díjazott lett. Emiatt felvételi nélkül kellett volna bekerülnie az egyetemre, de mégsem vették fel az ELTE-re, mert édesapja meghalt és így anyagi helyzete nem volt biztosított. Azonban a valódi ok a család gyakorló vallásossága volt.
Apja halála után ő lett a családfenntartó.
Adóvégrehajtási előadó volt az albertirsai és a dánszentmiklósi községi tanácsnál. A munkahelyi ajánlás segítségével felvették a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára, pénzügyi szakra, esti tagozatra. Eleinte a főiskola „teher” volt számára, de miután [Faluvégi Lajos]? az akkori pénzügyminisztérium főosztályvezetője és a készülő gazdasági reform előkészítő bizottságának tagja a tanára lett elkezdett komolyabban foglalkozni a költségvetés elméletével.
22 évesen publikálták a Normatív tervezés a tanácsoknál című munkáját a Pénzügyi Szemlében.
1965-ben írta szakdolgozatát, melynek címe: A tanácsok mint önkormányzatok. Ez fontos téma volt a reformcsoportnak, melynek már „hátsó udvarába” tartozott.
1965-ben a ceglédi járási tanács költségvetési csoportja főelőadója, majd vezetője lett. 1967-ben főkönyvelő Budapesten a Pest Megyei Tanácsnál.
Beiratkozott a [Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem]?re, pénzügyi kiegészítő szakra, ahol 1975-ben címzetes egyetemi docens , majd 1981-ben címzetes egyetemi tanár lett.
1968-ban belépett az [MSZMP]?-be, mely feltétele volt annak, hogy 1969-ben pénzügyi osztályvezetővé, majd 1972-ben a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettesévé nevezzék ki. 1971-ben Az önkormányzatok pénzügyei című disszertációjával egyetemi doktori címet, 1972-ben szakközgazdász képesítést szerzett.
1975-től a tanácsi pénzügyekről adott elő, mint a MKKE címzetes egyetemi docense.
Kutatási területei:
- társadalmi közkiadások
- költségvetés
- államháztartás és adórendszer problémái
Publikál a Pénzügyi Szemlében és a Figyelőben.
1970-től a [Magyar Közgazdasági Társaság]?, majd 1973. júliusa óta a Pénzügyi Szemle szerkesztőbizottságának a tagja.
1979-ben egyetemi jegyzetet írt a tanácsok pénzügyeiről, majd kandidátus lett és végzett a Politikai Főiskolán.
1980-1988 között a Magyar Atletikai Szövetség elnöke.
1984-ben a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. A Los Angelesi olimpia bojkottjánál tartózkodott, nem szavazott. Emiatt 1985-ben elvesztette a párttisztségét és pártfegyelmit kapott. [Hetényi István]? pénzügyminiszter ekkor a helyettesének választotta.
1986-ban a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia kétéves levelező tagozatát is elvégezte.
1989. május 10. és 1990. május 23. között pénzügyminisztere volt a Németh Miklós vezette kormánynak.
1989-ben alapító tagja volt az MSZP-nek. A párt országos listájáról bekerült a parlamentbe és az MSZP frakció közgazdasági munkacsoportjának vezetője és szóvivője lett. Az Országgyűlésben a költségvetési, adó- és pénzügyi állandó bizottság alelnöke és az adó albizottság elnöke, majd 1992 júniusától az európai közösségi ügyek különbizottsága tagja volt.
Sürgette az államháztartási reformot, a bankprivatizációt és a privatizáció felgyorsítását. Kidolgozta az MSZP gazdaságpolitikai programját, a Békési-programot.
1994-ben a Cegléd központú egyéni választókerületből jutott be a parlamentbe.
1994. július 15-től a Horn-kormány pénzügyminisztere.
Az 1994. évi pótköltségvetés és az 1995. évi költségvetés tervezetét, melyek a súlyos költségvetési hiány és az adósságterhek miatt kemény megszorításokat tartalmaztak, kompromisszumok árán sikerült elfogadtatnia az Érdekegyeztetõ Tanáccsal és a parlamenttel. A kemény pénzügyi megszorítások azonban ellentéteket eredményeztek
az MSZP-frakcióban és a kormányon belül, és felerősödtek - a miniszterelnök részérõl is – a Pénzügyminisztérium hatáskörének csökkentésére irányuló törekvések. A szocialisták siófoki frakcióértekezletén, 1995. január 29-én bejelentette lemondását, mivel nem látott esélyt gazdaságpolitikai álláspontja érvényesítésére. Lemondását a miniszterelnök március 1-jei hatállyal elfogadta. 1995. március 1. óta az MSZP-frakció tagjaként folytatja képviselői munkáját, a szociális és egészségügyi munkacsoport tevékenységében vesz részt.
Továbbra is aktív szereplője a közéletnek, cikkekben, interjúkban, előadásokban fejti ki gazdaságpolitikai nézeteit, és ismét tanít a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen.
2002. június 1. óta nyugdíjas. A 2000-rel kezdődő évtizedben viszonylag ritkán szerepel a médiában, de időről-időre megjelenik a lapok hasábjain és az elekronikus médiában. Keményen bírálta a 2002 óta regnáló szocialista vezetésű kormányok költekező költségvetési politikáját és hiányolta a hosszútávú stabilitást biztosító reformokat. 2009-ben csatlakozott a Reformszövetség nevű civil csoportosuláshoz, amely a gazdasági világválság közepette szükségesnek látott magyarországi gazdasági intézkedésekről dolgozott ki javaslatokat.
Üzleti pozíciói:
1990 és 1994 közt:
- A Girozentrale Befektetési Rt. tanácsadó testületének elnöke.
- Az Europartners Befektetési és Tanácsadó Kft felügyeló bizottsági tagja.
- A HTD Nyomdaipari és Adatfeldolgozó Kft felügyeló bizottsági tagja.
- A Fotex igazgatóságának tagja (1990-1994, 2006. július 1.-).
- Az ABN AMRO corporate finance tanácsadója (1995-2001).
Díjai:
1970, 1980: A Munka Érdemrend különböző fokozatai
1981: A Pénzügyminisztérium Lengyel Gyula emlékérme
Heller Farkas-díj
2002: A Magyar Köztársaság Középkeresztje a csillaggal
Feleségével, Csehák Judittal közösen kiadták az: Ezt jól kifőztük! címmel szakácskönyvet.